Közép Ázsiai Juhász

A Közép ázsiai juhász nem csak ugy áll,hanem az ellenség utjába áll,nem fut hanem száguld,nem harap hanem széttép!!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Itt mindent megtuc a Közép Ázsiai Juhászkutyaról

Története sok - sok évszázadra tehetõ. Nem ismert pontos származása, sokak szerint Európába Nagy Sándor serege hozta be. Türkmenisztán nagy birodalom volt. Sokáig ellenállt Dzsingisz kán tatár seregének, nagyméretû kutyáik sok veszteséget okoztak a tatár lovasságnak.

Zord vidék, rideg körülmények, szüntelen megpróbáltatások és az örök ellenség - a nyájakat tizedelõ farkasok. Kevés olyan fajta van, aki a kutyák között igazán rászolgált a farkas ölõ jelzõre - a Közép-Ázsiai egyike ezeknek.

Ez a kutya napjainkra sem vesztette el kiemelkedõ tulajdonságait, népszerûsége nõ, és nem véletlen, hogy egyike lett az elismert "testõröknek" - akikre azt mondják "tekintélyes kutya, ami komoly embereknek való".

A háború elõtti években az elszigeteltség és komoly tenyésztõi munka eredményezte a türkmenisztáni Csardzsou megye Szamszonovo szovhozában az igen jó közép-ázsiai juhászkutya állomány kialakulását. Ezek a kutyák voltak résztvevõi és gyõztesei 1939-1941-ben és 1954-1956-ban rendezett kiállításoknak. A szovhozban egy Sámson nevû hatalmas kan vonalát tenyésztették - amely vonal dokumentációi elvesztek. Hasonló sorsra jutott az 1940 Összszovjetunióbeli Mezõgazdasági kiállítás gyõztesének a fekete-foltos Arlánnak papírjai is. Ezeknek a kutyáknak az utódait, bár nem rendelkeztek származási okmányokkal, mégis könnyû volt megismerni.

Az utóbbi két évtizedben két értékes vonalat említenek. Az egyik Belij Jekimen (Fehér Egyedüli) a másik Csornij Jekimen (Fekete Egyedüli) vonala.

Belij Jekimen marmagassága 75 cm, nagyon jó felépítésû, erõs kutya hatalmas fejjel és széles pofacsonttal. Utódai erõs felépítésûek, 73 - 77 cm - es marmagasságúak, széles, fejük széles, erõs, alig észrevehetõ stoppal.

Csornij Jekimen az 1970-es évek táján született, az átlagosnál magasabb volt és kevésbé erõteljes.

A 90-es években a leghíresebb Ak-gus volt, aki 74-75 cm-es marmagasságú, széles és hosszú mellkasú igen jól izmolt kutya volt. Feje nagyméretû, lapos koponyával, szinte észrevehetetlen stoppal, arcorri része széles, erõs, fogai nagyméretûek. Elsõsorban munka tulajdonságaival, kitartásával, állóképességével tûnt ki kortársai közül.

Ak-gusnak harmadik, negyedik nemzedéki leszármazottai hazánkban és a szomszédos Szlovákiában is megtalálhatók.

Magyarországon a 90-es évek eleje óta vannak Közép-Ázsiai juhászkutyák. Számuk az utóbbi években emelkedett jelentõsebben, miután sikerült néhány kitûnõ kutyát importálni a Szovjetunió utódállamaiból. Elsõsorban azok választják ezt a fajtát, akiknek jó házõrzõre, kiegyensúlyozott, nyugodt de mégis robbanékony testõrre van szükségük, valamint mindezek mellett egy igazán odaadó feltétel nélküli barátot szeretnének.

Termetükbõl és felépítésükbõl adódóan területigényük nagy, lakásban, zárt és kis területen nem érzik jól magukat. Szeretik a családot, tisztelik a gazda baráti körét, viszont szigorúak az idegenekkel, betolakodókkal szemben.

Határozott, céltudatos nevelést igényelnek, de sosem lesznek a gazda nyugalmának megrontói.

A közép-ázsiai juhászkutya leírása

Felépítése:- Durva, erõs csontozatú, atlétikus felépítésû izmos kutya. Egyes egyedeinél lazasághoz vezetõ hajlam található. Bõrük vastag, jól fejlett, erõs szerkezetû, megfelelõen rugalmas, gyakran lebernyeget alkot a nyak tájékán.

Marmagasság: - kanoknál nem kevesebb 65 cm-nél, szukáknál nem kevesebb 60 cm-nél.

Viselkedése: - Kiegyensúlyozott, nyugodt magatartás. Aktív védelmi reakció.

Szõrzet: - durva, egyenes szõrzet, jól fejlett aljszõrzettel. A fejen és a lábak mellsõ felén szorosan simuló.

A szõrhosszúságtól függõen megkülönböztetnek:

- hosszabb - 7 - 8 cm hosszúságú fedõszõrrel a füleken, a nyakon, a lábak hátulsó felületén és a farkon,

- rövid, 3 - 5 cm hosszú szorosan simuló szõrrel.

Szín: - fehér, fekete, szürke, szalmasárga, vörös, vöröses-fekete, tigriscsíkos, foltos.

A fej masszív, széles koponyával és járomcsontokkal. A koponya lapos, az arcorri részbe való átmenet alig érezhetõ. Az arcorri rész valamivel rövidebb a koponya hosszánál, a szemek között széles, és majdnem teljesen párhuzamos, nem szûkül az orrtükör felé. Elölrõl és felülrõl nézve téglalap alakúnak tûnik, oldalról nézve tompa ék alakú hosszan lelógó felsõ ajkakkal. Az orrtükör nagy és fekete. Világos színû kutyáknál engedélyezett a barna orrtükör.

Fülei alacsonyan tûzöttek, háromszög formájúak (rövidre vágják kölyök korban).

A szemek sötétek, távol elhelyezkedõk, kerekek, egyenes vágásúak.

A fogak fehérek, nagyméretûek, szorosan egymáshoz simulóak. A metszõfogak egy vonalon vannak, záródásuk ollós.

A nyak rövid, izmos, mélyen tûzött, a hátvonalhoz képest 30-40 fokban felfelé tartott. A mellkas széles, mély, kerek, dongás bordákkal.

A mellkas alsó vonala a könyökbúbok vonalában vagy azoknál mélyebben van.

A has enyhén felhúzott.

A mar magas, jól kifejezett - különösen a kanoknál. A marmagasság 1-2 cm-rel magasabb a far magasságánál.

A hát erõs, egyenes és széles.

Az ágyék rövid, széles, enyhén domború.

A far széles, izmos, majdnem vízszintes.

A farok magasan tûzött, sarló alakú, nyugalmi állapotban a csánkig ér. Rövidre vágják.

A mellsõ végtagok elölrõl nézve egyenesek és párhuzamosak. A mellsõ végtagok hossza a talajtól mérve könyékig kicsivel több mint a marmagasság fele. A lapocka és a felkar 100 fokos szöget zár be. Az alkarok egyenesek, erõsek és hosszúak. A lábtõ rövid, széles, erõs, függõleges, merõleges a talajra.

A hátulsó végtagok párhuzamosak, enyhén nyitott szögelésûek. A lábszárak rövidek a lábtõ függõlegesen állított, masszív felépítésû.

A mancsok (mellsõk és hátulsók) nagyméretûek, oválisak, zártak.

A mozgás - a fajtára leginkább jellemzõ a rövid, nehéz ügetés és a galopp. Ügetés közben a végtagok párhuzamosan kell, hogy mozogjanak, a mellsõ végtagok a középvonalhoz közelítenek.

A közép-ázsiai juhász esetében, nem beszélhetünk homogén fajtáról. Felépítésében, valamint típusában nagy eltérések vannak. A fajta magyarországi állományát jelentõsen meghatározza, hogy az elsõ idõkben milyen típusú kutyák kerültek be az országba. Megtalálhatók a szikár, vékony felépítésû és az erõteljesebb, robosztusabb kutyák. Az ázsiai jövõje azon múlik, hogy e fajta tenyésztõi mely típust helyezik elõtérbe. Reméljük, hogy a jövõben kialakul a helyes szemlélet és a magyarországi állományt erõs felépítésû és robosztus kutyák fogják meghatározni. Bízom abban, hogy mint a szomszédos Szlovákiában, bevezethetõ lesz a szigorú tenyész szemle és csak azokat a kutyákat lehessen tovább tenyészteni melyek ezeknek az elvárásoknak megfelelnek. Ez alatt értendõ a kötelezõ diszplázia szûrés, valamint a rossz idegrendszerû kutyák kiszûrése a tenyésztésbõl. Meghatározó a bírók, fajtához való értése. Ma még nem mondhatjuk el, hogy értenek hozzá, érzik a fajtát

A közép-ázsiai juhász a legrégebbi kutyafajták közé tartozik. Igazi archaikus kuriózum, azokból az időkből, amikor az ember és kutya egymásra voltak utalva. Életre-halálra.

Származási helyének kiterjedésében azonban egyedülálló, és abban is, hogy a legizgalmasabb, legösszetettebb, legsokrétűbb fajta. Mindez túlzásnak tűnhet a laikusoknak, és a fajtával épp csak ismerkedőknek, de könnyű bizonyítani, hogy egyáltalán nem az.

A közép-ázsiai juhász az egymásnak feszülő ellentétek kutyája.

Akár 30 fokos melegben is kíséri a nyájat - amely aszályos időkben több 10 kilométert is megtesz elegendő táplálék után kutatva - és mínusz 30 fokos hidegben, metsző szélben is fölneveli kölykeit egy maga ásta gödörben.

Nagy és erős, ugyanakkor beéri kevés táplálékkal, és ha kell különösebb megrázkódtatás nélkül átvészel hosszabb időszakokat, amikor egyáltalán nem jut élelemhez. A munkáját viszont mindig ugyanolyan intenzitással végzi.

Idegenekkel szemben bizalmatlan, gyanakvó. Ha pedig úgy hozza a helyzet vad, és kíméletlen. Míg a családdal szemben, még annak legkisebb tagjaival szemben is maximálisan toleráns.

Kitartó mint egy hosszútávfutó amikor a nyájat kíséri, és kemény mint egy boxoló amikor a ragadozókkal küzd.

Félelmetes harcos a Közép-Ázsiában komoly tenyésztési funkciót ellátó és népszokásnak számító kutya viadalokon, ugyanakkor együtt kell tudnia élni falkában a társaival, a nyáj mellett. Emiatt aztán nem épülhettek le a megadáshoz, és annak elfogadásához kapcsolódó ösztönei és viselkedés-mintái, mint a nyugati harci kutyáknak, és nem válhatott kutya mivoltából kivetkőzött „gyilkoló-géppé”. Mégis, kellő felkészítéssel, ha kell, meg tud állítani egy „gyilkoló-gépet”.

Bármelyik fajtát tönkretenné ennyi egymással ellentétes követelmény feszültsége, de mivel a közép-ázsiai juhász ezek között lett azzá ami, olyan mint egy fölhúzott íj. Nagy élmény egy ilyen évezredeken át tökéletesített íjat kézbe venni, de egyben nagy felelősség is.

Nevelés

A Közép-ázsiai juhászkutyákat nagyjából úgy kell nevelni, mint legtöbb más nagytestű kutyát. Erről bőségesen lehet olvasni könyvekben, folyóiratokban. Itt csak arról ejtünk szót, amiben más módszert kell követni mint legtöbb fajtánál.

Ez a fajta nemcsak küllemében heterogén, hanem bizonyos mértékig karakterében is. Vannak természettől fogva rendkívül agresszív, kemény és domináns bajkeverők, amelyek határozott, erős, és rutinos kézben vannak csak jó helyen. A másik végleten meg olyanok is szép számmal, akik rendkívül kiegyensúlyozottak, nyugodtak, nem törnek makacsul falkavezérségre, nem keresik a bajt, de ha baj van, ugyanolyan elszántan küzdenek, mint vadabb társaik. A szukák sokkal kezelhetőbbek.

OTTHON

Különösen a nagyon domináns fiatal kanoknál fordulhat elő, hogy határozott és következetes nevelés híján, egyszer csak szinte észrevétlenül átveszik a falkavezéri pozíciót, ami egyes helyzetekben igen veszélyes lehet. Ennek elkerüléséhez ajánljuk a következő hatékony módszert, amit már az első együtt töltött héten el lehet kezdeni:

Minden héten egyszer, miután odaadtuk ennivalóját, és ő belemelegedett az evésbe, vegyük el tőle. Minden rendben van, ha nem áll ellent, és nem morog, vagy kap a kezünk után. Néhány másodperc után adhatjuk is vissza neki. A igazi feladat akkor kezdődik, ha elkezd morogni, vagy keménykedni. Ilyenkor, ha még kicsi, erősen meg kell ragadni a nyakbőrét, és alaposan megrázni mindaddig amíg abbahagyja a morgást, és nyüszítve jelzi behódolását. Ha már nagyobb korában tör fel belőle az ellenállás, akkor már szükségünk lehet valamilyen „segédeszközre”. A lényeg hogy mindenképpen azonnal jobb belátásra és behódolásra bírjuk.

• Ha sikerült, ne adjuk vissza neki az ennivalóját. Egy etetés kimaradhat, nem lesz semmi baja, és megtanulja hogy az ellenállásnak a fenyítésen kívül is vannak következményei. A következő etetésnél újból visszaveszzük az ételt, de ekkor már egészen minimális a valószínűsége, hogy megint ellenkezne. Ha eltűri, visszakaphatja imádott kajáját és egy hétig el van felejtve az ügy. Ha nem, megint csak fegyelmezést kap. Ha egy kutya harmadszorra is ellenáll, valószínűleg idegbeteg, és nem szabad tovább tartani.

• Akinek nem sikerül egy normális fiatal Közép-ázsiai juhászkutyát behódoltatni az első adandó alkalommal amikor ellenáll, jobb ha lemond a fajtáról. Túl törékeny, vagy éppen érzékeny ezekhez a kutyákhoz.

Elképzelhető, hogy a fenti sorok vészjóslónak hatnak, de a gyakorlatban ez ritkán ilyen végletes. Legtöbb fiatal kutya, ha meg is próbálkozik néhányszor ellenállni, ez kimerül a morgásban, és azonnal behódol ha keményen nyakon ragadjuk. És néhány hónapig nem is próbálkozik újra. Ha pedig ilyen határozottan kiosztott szerepben nő föl, felnőttként már elfogadja, egészen természetesnek tartja, és egyéb helyzetekben sem fordul a gazdája ellen.

A fenti gyakorlatnak akkor is jó hasznát vesszük, ha kutyánk a séták során állat tetemet talál, és éppen dühöng a madárinfluenza ... vagy valami más.

Az élelem a legkritikusabb a fiatal kutyák számára. Ha ebben elismeri falkavezéri helyzetünket, akkor minden másban is.

A KERÍTÉSEN TÚL

Bármelyik jellem-típushoz tartozzon is a kiskutya, rendkívül fontos a szocializáció, mert a nem ismert dolgokra, szituációkra felnőttként támadóan reagálhat. Ha csak lehet, rendszeresen vigyük sétálni olyan helyekre, ahol emberekkel és állatokkal találkozhat, és ismertessünk meg vele mindent, amivel későbbi élete során találkozhat. A hajlam, hogy a háziállatokkal jó viszonyt alakítson ki, a vérében van. Szívesen és békésen él közöttük, de előfordulnak egyedek, amelyeket azért szoktatni kell.

Ha már kiskorában agresszivitást, vagy bizalmatlanságot mutat az emberekkel szemben, igyekezzünk összebarátkoztatni néhány idegennel, és az ismerőseinkkel. Ettől még nem lesz mindenki barátja, de megtanulja, hogy nem kell gondolkodás nélkül nekiugrania mindenkinek, akit nem ismer. Ez később sok kellemetlenségtől megkímélhet. A saját területére pedig még az emberekkel kiskorában barátságos Közép-ázsiai juhászkutya sem engedi be az idegeneket, ugyanúgy ahogy minden, a saját falkája tagjait érő támadást félelem nélkül igyekszik hárítani.

Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy jó karakterű Közép-ázsiai juhászkutya, bármilyen kedves is velünk és családtagjainkkal, egy éves korától idegenekkel szemben életveszélyes fegyver lehet, különösen a saját területén. Ezért ennek megfelelően felelősségteljes nevelést, és biztos kezet kíván. Na meg erős kerítést. Nem ritka az olyan hat hónapos kölyök, amely már keményen és tettre készen támadja a területére belépő idegent.

Kulcsfontosságú a kutyákhoz való szocializáció is. Séták során, ha lehet, engedjük oda a kölyköt minél több normális etológiájú kutyához. És legyünk résen, de hagyjuk esetenként összeütközésbe keveredni velük. Így megtanulja felmérni a saját és a többiek erejét, és kimutatni illetve elfogadni a behódolás gesztusait. Kezdők elkövetik azt a hibát, hogy nem engedik közel nagyobb, erősebb kutyákhoz a sajátjukat, hogy egy esetleges konfliktus következtében elszenvedett vereség nehogy letörje kedvencüket. Nos, a Közép-ázsiai juhászkutyát ennél jóval keményebb fából faragták. Ha vereséget szenved is fiatalon, ahogy érzi, hogy nő és erősödik, újraértékeli az erőviszonyokat, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy újrarendezze a hierarchiát.

MOZGATÁS

Az lenne az ideális, ha minden Közép-ázsiai juhászkutya kölyök legalább másodmagával nőne föl egy több hektáros tanyán. Itt kedvére rohangálhatna és birkózhatna. Fél éves koráig nem is kellene külön mozgatni. Mivel ma már ez nagyon ritkán adatik meg nekik, a séták során oda kell figyelni rájuk.

Annyit menjünk vele, amennyit még szívesen teljesít, de annyit mindenképpen. Így tüdeje, szíve, és keringési rendszere is fejlődik, nem csak nő mint a fű. Legalább időnként gondoskodjunk játszótársról, mert semmi sem fejleszti olyan hatékonyan a mozgás-koordinációját, mint a játékos birkózás.

Egyéves korától már terhelhető fokozatosan, de nagyon kevesen vannak, akiknek van annyi idejük, hogy valóban edzetté tegyenek egy Közép-ázsiai juhászkutyát. Mert egy jó helyről származó, egészséges kutyát, amelyet szakszerűen neveltek föl, másnaponta két, majd három órán át lehetne futtatni ahhoz, hogy valóban edzett legyen.

A honlap ára ~~78 500~~ helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 9
Heti: 57
Havi: 197
Össz.: 166 705

Látogatottság növelés

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés